A boldogság kék madara kivájta a szemeimet.
Vér helyett füst szállt ki helyükről és én
Hozzád futottam a hangod követve.
Nem láthattam akkor már, hogy édes
szavaid késed palástolják, amit felém tartasz.
Haza akartam jutni Hozzád Veled,
de csak sírgödrömet készítetted elő.
Nem várok már feloldozást,
tisztán menekültem úgyis mindentől.
Kezemet csak véremmel mocskoltam,
hogy aztán könnyeimmel lemossam,
de már csak füstölök, kiégtem. vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése