A szerelem egy szép szőke nő,
ha megbántják, csípőből tüzel,
ha táncba hívják, kéreti magát,
ha rámosolyognak, visszamosolyog.
Inkább énekel, mint beszél
kabátja belső zsebében későn érő
madárfiókák telelnek át, ezért tart
pipettákat manikűrkészletében.
Mikor tükörtestvére vonatra száll,
mely végállomástól a kezdetig tolat,
integetni sincs idő, táskájában
felcsendül „a vesztesek dala”.
Olyankor jó volna megölelni
s egy közhelyet duruzsolni fülébe,
hogy a lehasadt rész nem vész el,
csak közös múlttá alakul.
(forrás: https://www.facebook.com/notes/mindennapi-kort%C3%A1rs-magyar-vers/oravecz-p%C3%A9ter-s%C3%BCrg%C5%91s-h%C3%ADv%C3%A1s/719155174822620 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése