A Margit szigetből nőnek ki és a Duna mossa el a kívánságaimat. Szívem ezeregy szilánkját a villamosok sínjei alatt őröltetem porrá, hogy aztán a városra szórjam a Gellért-hegyről.
Budapesti a lelkem. Vele együtt dobog.
Én vagyok a hajléktalan a Deák téren és én vagyok a turista a Váci utcában, én vagyok a diák az Astorián és én vagyok az üzletember a Keletinél.
Mind én vagyok, Én Budapest vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése