A méltán híres dél-amerikai festőnővel, teljes nevén Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderónnal fogunk ma foglalkozni, aki a 20. század emblematikus alakjává vált, mind munkássága, mind közéleti szereplé folytán.
Festészetében keveredik a szürrealizmus a mexikói népi motívumokkal és egyedi ábrázolásmódjával beírta magát a művésztörténelembe. Kevés olyan ember van, aki ne ismerné fel Frida Kahlot és az ő alkotásait.
Amikor 1928-ban csatlakozott ahhoz a művészcsoporthoz, amely a mexikói kultúra megteremtéséért küzdött, akkor ismerkedett meg későbbi férjével, Diego Riverával, aki akkor már hírnevet szerzett nem csak Mexikóban és az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában is. Diego hatására köteleződött el végleg Frida a festészet mellett. Házasságuk nem volt botránymentes, el is váltak, de végül újra összeházasodtak és életük végééig együtt maradtak.
Művészetének egyik legjellemzőbb témája és állandó kiindulópontja az a fájdalom és testi-lelki sérülés, amit 1925. szeptember 17-én szerzett, amikor is a busz, amiben Frida utazott belecsapódott egy villamosba. Ekkor szerezte egy életen át elkísérő gerincsérülését és hosszú hónapokon át gipszfűzőben kellett raboskodni. Viszont öröm az ürömben, legalábbis a világ számára, hogy Frida ekkor kezdett el foglalkozni a festészettel, egyenlőre unaloműzés céljából. Rengeteg önarcképet festett, amelyek jellemzően már ekkor is a lelkivilágát szemléltették a világra és a történtekre való reflektálásként.
Ha több mindenre lennétek kíváncsiak Frida életéből, az alábbi linken további érdekességeket olvashattok, mint például azt, hogy Frida Kahlonak is vannak magyar gyökerei!
(forrás: http://www.c3.hu/~ligal/ManaFrida1.html
google.com
http://hu.wikipedia.org/wiki/Frida_Kahlo )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése