•péntek esti gondolatmonológ•

Mindig ezt csinálja velem. Vágyom valamire, aztán szinte azonnal odaadja, de ahogy megérintem, ahogy megízlelem, azonnal elveszi. 

Soha nem engedi, hogy teljesen az enyém legyen, csak megmutatja, hogy "Nézd, ilyen volna ha..". Belefáradtam már a sok ha-ba. 

Odaadja a nyitott lekváros üveget, miközben tudja, hogy cukros vagyok, nem ehetek belőle, maximum belenyalhatok.