•péntek esti gondolatmonológ•

Mindig ezt csinálja velem. Vágyom valamire, aztán szinte azonnal odaadja, de ahogy megérintem, ahogy megízlelem, azonnal elveszi. 

Soha nem engedi, hogy teljesen az enyém legyen, csak megmutatja, hogy "Nézd, ilyen volna ha..". Belefáradtam már a sok ha-ba. 

Odaadja a nyitott lekváros üveget, miközben tudja, hogy cukros vagyok, nem ehetek belőle, maximum belenyalhatok.

♣ Minden hétre egy új szó ♣

♣Kevésbé ismert szavak beinjektálása a szókészletünkbe, mert ők is megérdemlik, hogy használjuk őket!♣

A mai szavunk: DEROGÁL NEKI
Jelentése: nincs ínyére, megalázónak érzi, méltóságán alulinak tart

Tessék jó kedvvel, bőséggel használni! ☺

♥ MINDEN HÉTFŐRE EGY VERS ♥

KARAFIÁTH ORSOLYA: VÉGÜL


Jogos – ha tartod is – a távol.
Végül talán megértenélek.
Legyél szavakból, nappalokból;
a hallgatás, az éj enyém lett.

•péntek esti gondolatmonológ•

Soha nem felejtem el az ajándékokat, amiket tőled kaptam.

Minden huncut összenézésre, minden egyes mosolyodra, minden nevetésünkre, minden érintésedre és minden csókodra emlékezni fogok.

Köszönöm őket. Megígérem, hogy velük fogom kidíszíteni szívem egyik szobáját, s az emlékképekkel kitapétázom a falakat. Ha szeretnél, te is beköltözhetsz.

♣ Minden hétre egy új szó ♣

♣Kevésbé ismert szavak beinjektálása a szókészletünkbe, mert ők is megérdemlik, hogy használjuk őket!♣

A mai szavunk: SUBLÓT
Jelentése: fiókos szekrény

Tessék jó kedvvel, bőséggel használni! ☺

♥ MINDEN HÉTFŐRE EGY VERS ♥

JANUS PANNONIUS:
PANASZKODIK, HOGY TÁRSAI
BORDÉLYHÁZBA CSALTÁK


Pajtások, hova hoztatok, betyárok?
Bordélyház lehet ez, ha jól gyanakszom.
A szent kerteken és tanyákon is túl
ily rongyos heverők, tenyér szobácskák
más házakban alig lehetnek erre.
S puccos lányok e furcsa ház lakói,
föltornyozva hajuk kacér fejékül,
s testük nem födi csak kevéske fátyol,
bőven dől ki alóla duzma mellük.
Mit látok? Ni, az ott, de markolászik!
Ott egy másik ölelkezik, nyalakszik,
egy-két pár meg amott szobára megy már.
Ördögfajzatok! El! pokolba innét!
Sétálunk kicsikét - beszéltetek rá,
nem volt kedvem ilyen csatangoláshoz.
Elmondom Guarinónak, isten engem!

latinul:

CONQUERITUR, QUOD SE SOCII
AD LUPANAR SEDUXISSENT

Quo me, quo trahitis, mei sodales?
Ad foedum, puto, adimus lupanar.
Nam quis tam procul hic locus recessit,
Post pomoeria sacra, post tot hortos,
Cellis vilibus et frequens cathedris?
Fucatae quibus insident puellae,
Structuris caput arduae superbis,
Collo pendula vela gestitantes,
Nec pressae teretes sinu mamillas.
Quidnam hoc? ille manu retractat,
Ille amplectitur, hic perosculatur,
In cellam praeit ille subsequentem.
Ite hinc, ite, malam in crucem, scelesti;
Non vos ducere me deambulatum
Dixistis, simul ire cum negarem?
Hoc me iam indice resciet Guarinus.

•péntek esti gondolatmonológ•

A megalázó magány az az, amikor a teltházas előadáson csak melletted van 2-2 üres hely, mert nem volt már hely a szeretteid mellett és a lehalkított telefonod megszólal egy pillanatra az előadás közben, mert az ébresztő, amit emlékeztetőnek használsz felülírja a némított üzemmódot és a körülötted ülök tekintete egy pillanatra csak rád szegeződik és neked nincs ki mögé bújnod vagy mellé kuporognod.

♣ Minden hétre egy új szó ♣

♣Kevésbé ismert szavak beinjektálása a szókészletünkbe, mert ők is megérdemlik, hogy használjuk őket!♣

A mai szavunk: INAUGURÁCIÓ
Jelentése: beavatás

Tessék jó kedvvel, bőséggel használni! ☺

♥ MINDEN HÉTFŐRE EGY VERS ♥

SZERGEJ JESZENYIN: HUHOG ŐSZIESEN


Huhog ősziesen a bagoly,
belereszket a puszta vidék.
Már lesben az ősz valahol,
nyüvi-fosztja hajam sürüjét.

Szomorúak a kék topolyák,
huhu-hanggal a puszta üzen.
A hold-anya bontja haját,
s fia válla mögött lepihen.

Vacogok majd lombtalanul
sürü csillageső hüvösén.
Dalom elkopik és megavul,
un az ifjú, s elhagy a vén.

Új dalnokot küld a falum,
új dalt terel erre a szél...
Susog ősziesen, szomorúan,
zizeg ősziesen a levél.


Fordította: Rab Zsuzsa

•péntek esti gondolatmonológ•

Vicces, ahogy elkapom a tekintetem, ha rám nézel és Te is elkapod a tekinteted, ha én rád. 

Nem tudom, de ilyenkor mindig First Ladynek érzem magam Mr. President! 

♣ Minden hétre egy új szó ♣

♣Kevésbé ismert szavak beinjektálása a szókészletünkbe, mert ők is megérdemlik, hogy használjuk őket!♣

A mai szavunk: INTERPRETÁL
Jelentése: értelmez, magyaráz, előad

Tessék jó kedvvel, bőséggel használni! ☺

♥ MINDEN HÉTFŐRE EGY VERS ♥

WEÖRES SÁNDOR: AZ ÉJSZAKA CSODÁI  


A városvég itt csupa szürke ház,
a részegekre angyalka vigyáz,
s a villanyfényben, mint aranykehelyben
alusznak a tűzfalak, háztetők,
s a sorompón túl ében-szín lepelben
zizegnek a láthatatlan mezők –
a messzeség öblén pár pisla fény ég,
mögöttük nyugodt mélység a sötétség –

Ha becézésem és csókom se kell,
kicsi lány, mivel ringassalak el?
Ha elzár tőlem a buta lakat,
lesajnál minket majd a virradat.
Bámuljuk egymást búslakodva és
szánk sarkát bontja már a nevetés.

Te! ha hiszed, ha nem hiszed,
úgy szeretem nevetésedet,
mint kinn ezt az éjszakát,
lámpavilágos éjszakát –
aranypor mállik az éj válláról,
s szemközt a sarkon a cégtábláról
furcsán szökken a pentameter-sor elő:
„Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő”
– a nevetésed is ílyen bolond:
mindenre illik és semmit se mond.

Üldögélünk csendesen,
két jó-gyerek, rendesen,
messzi kocsma-zene hallszik,
a környéken minden alszik,
az alkóvban odaát
mélyen alszik anyukád
s szomszédban a Vakos néni,
ferdeszájú Vigláb néni,
Balogh úr, a vasutas,
imádód, a kis-inas –

Itt is, ott is, emitt is, amott is
bajszos rendőr őrzi az álmot,
nagyfülü bagoly őrzi az álmot,
mint kinn ezt az éjszakát,
lámpavilágos éjszakát –
itt is, ott is, emitt is, amott is
dongnak az öreg faliórák,
bánatos hangú ingaórák,
fodrozzák az éjszakát –

Alvó lélek, kússz a tájon,
álmodon mint pókfonálon,
huss! huss!
Föl a légbe visz az út,
tág a lég,
tág az út,
tág a lég,
tág az út,
hozd az örömöt, hozd a bút,
hozd az örömöt, hozd a bút,
huss! huss!

Nézd! a ház,
mint a felhő, fényt cikáz,
mozdul, mint a barna-béka,
vele mozdul az árnyéka,
és belőle alvó lelkek
párolognak, légbe kelnek
a kéményből, mint a füst,
az ereszről, mint ezüst –
száll a kövér Vakos néni,
deszka-vékony Vigláb néni,
és köröttük nagy sereg
libben, szökken, hempereg –

Ni, a Gős pék ketté-bomlott
és kergeti önmagát.
Balogh úr a templomtornyot
fújja, mint a furulyát,
azt fújja, hogy „Ne sirasson”,
mégis könnyezik belé –
Ott meg a cukrász-kisasszony
tipeg fejjel lefelé –

Vigláb néni peckes-módon
sétálgat a sürgönydróton,
krinolinja lyukas-hordó,
kezében egy napraforgó,
vékony nyakán férfi-gallér,
oldalán egy szép gavallér.
Vigláb bácsi nagy-kesergőn
kuporog egy lámpaernyőn,
nézi párját: „Lássa, kérem,
parádéra megy a pénzem.
Nekem pohár sörre sincsen,
neki fodrász, ruha, minden.
Én megmondtam már ezerszer,
hogy hibás a mai rendszer,
államreform kéne régen,
persze nem hitték. Na tessék!
Adó, lakbér... nem csekélység!
Öt gyermekem van, kérem!”

Oda nézz, szösz-bogár:
ott a boltos lánya áll,
boltnak hisz egy fecskefészket,
benne várja a vevőket;
ez már mégis hajmeresztő,
hogy ma senki be se néz!
Majd belép a szívdöglesztő
hollywoodi filmszinész:
„Kérek kilenc fogkefét,
ráadásul a kezét.”
Röptük össze-vissza húz...
rá ne nézz, mert megvakulsz.

Mogyoró Pál ezalatt
megfogott egy sülthalat.
„Tanár úr tudná talán,
milyen hal ez? macskacápa?”
„Rá van írva uszonyára,
de nincs itt az ókulám.”
Pál örült, hogy futhatott
és szekundát nem kapott.
És a ritka állatot
vezeti egy hosszu hídon:
„Majd vadászni megtanítom.”

Tejes-ember a kéményen
üldögél, mint nyári réten,
kisgyermek lett újra szépen,
mézes-kenyér a kezében.
Távol, öreg bükkfa alatt
labdázik egy fiú-csapat,
ő a szemét rajta-felejti,
mézes-kenyerét halkan leejti,
kicsúszik alóla a rét, meg a kémény,
s eltűnik az éj csipkéi mélyén.

És erre-arra az alvó-csapat
potyog a falról, mint a vakolat.
A villanyfényen átdereng az ég,
s a városon túl látszik a vidék,
a dombok gyengéd-rajzu háta
– és elcsitul az alvók karneválja.
Jön a söprőgép tompa morajjal,
mögötte a hajnal
fut lobogó szőke hajjal,
csörömpöl a reggel, száll a fény...
és az éji tág csodát,
ezt a fura micsodát
ketten láttuk: te meg én.

•péntek esti gondolatmonológ•

Szerintem a nők mosogatás közben a legszebbek, a lebájosabbak. Legalábbis szerintem. Legalábbis én. Kár, hogy senki nem lát mosogatás közben, biztos belém szeretnének. De csak akkor látnak mikor talpig fel vagyok öltözve maszkokba, attitűdökbe, elrejtett félelmekbe vagy a távolságba vagy akkor, ha tánc közben teljesen levetkőzöm és szeretkezem a dallamokkal, akkordokkal és hullámokkal. Senki nem szeret bele az udvari bolondba vagy a ribancba. Kár, hogy nem látnak akkor, amikor cicanadrágban, trikóban francia dallamokkal betöltött konyhában mosogatok, akkor biztos belém szeretne valaki, akibe talán én is. 

♣ Minden hétre egy új szó ♣

♣Kevésbé ismert szavak beinjektálása a szókészletünkbe, mert ők is megérdemlik, hogy használjuk őket!♣

A mai szavunk: INEXPLANÁBILIS
Jelentése: megfejthetetlen, megmagyarázhatatlan

Tessék jó kedvvel, bőséggel használni! ☺